Rokkantfórum

BKV-Volán_MÁV

Nap-lemente — Tue, 31 Jan 2012 06:52:17 GMT

http://penzcentrum.hu/karrier/mi_lesz_a_rokkantnyugdijasok_utazasi_kedvezmenyevel.1031384.html

tudnivalok-a-nyugellatasokrol-a-folyamatban-lev-uegyekrl

Nap-lemente — Mon, 16 Jan 2012 06:25:34 GMT

http://www.diszpecserportal.hu/component/content/article/55-belfold/1642-tudnivalok-a-nyugellatasokrol-a-folyamatban-lev-uegyekrl-es-a-megvaltozott-munkakepesseg-szemelyek-ellatasairol-2012-januar-1-jetl.html

marciustol-csak-egyhavi-gyogyszeradagot-irhat-fel-az-orvos

Nap-lemente — Wed, 04 Jan 2012 07:44:55 GMT

http://www.hir24.hu/belfold/2012/01/04/marciustol-csak-egyhavi-gyogyszeradagot-irhat-fel-az-orvos%281%29/#comments

A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesülők számára rendszeresített nyomtatvány:

gattaga — Tue, 03 Jan 2012 10:54:15 GMT

Vigyázat!!!
Rengeteg adatot kell kitölteni majd :-D

A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásban részesülők számára rendszeresített nyomtatvány:

www.onyf.hu/?module=news&action=getfile&fid=10003&rand=4d88f29ca022ee27a95413b6f8d6d6a1

Forrás:

http://www.onyf.hu/?module....64bfc6d

rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék

Nap-lemente — Mon, 02 Jan 2012 19:01:03 GMT

Aktualitások - ONYF
A 2011. évi CXCI. törvény értelmében 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, ...

www.onyf.hu/?module=news&action=show&nid...

Megjelent a Magyar Közlöny !

gattaga — Thu, 29 Dec 2011 15:45:03 GMT

Megjelent a Magyar Közlöny 162. száma !
A bennünket érintő jogszabályváltozások is benne vannak.

http://www.magyarkozlony.hu/

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak 2012. január 1-től hatályba lépő főbb változásai

gattaga — Mon, 26 Dec 2011 06:39:07 GMT

A 2011. december 20.-án az Országgyűlés által elfogadott a
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló (T/5000. számú) törvényjavaslatban foglaltak alapján
a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak
2012. január 1-től hatályba lépő főbb változásai

Az „új igények” és a „soros (időszakos) felülvizsgálatok” esetében is megszűnik a saját jogon megállapítható rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás, a rehabilitációs járadék ellátás, a rendszeres szociális járadék, illetve az átmeneti járadék ellátás (valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka).
A rokkantsági nyugellátások, illetve az rendszeres szociális- és az átmeneti járadék helyett rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátást (illetve bányászok egészségkárosodási járadékát) lehet megállapítani.
A 2011. december 31-ig megállapított rehabilitációs járadék ellátás a határozatban megjelölt időpontig lehet továbbfolyósítani azzal, hogy annak meghosszabbítására 2012. évtől már nincs lehetőség.

Új igények
Az egészségi állapot változáson alapuló ellátások igénybejelentését a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál lehet beadni személyesen, postai- vagy elektronikus úton. Az ellátás megállapításáról, vagy elutasításáról a nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozatban dönt. A határozathoz az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni, ezért az igénybejelentést követően a nyugdíjbiztosítási szerv értesítése szerint az NRSZH területileg illetékes kirendeltségének szakértői bizottsága komplex minősítés keretében vizsgálatot végez és megállapítja az igénylő egészségkárosodásán alapuló egészségi állapotát, illetve rehabilitálhatóságát.

Amennyiben a szakértői bizottság az egészségi állapotot 60%-ban, vagy annál kisebb mértékben véleményezi és a foglalkoztathatóság tekintetében az igénylőt rehabilitálhatónak minősíti, úgy az igénylő rehabilitációs ellátásra szerezhet jogosultságot.

A rehabilitációs ellátás mértéke az egészségi állapot mértékétől is függ, így amennyiben az egyéb jogosultsági feltételeknek*az igénylő megfelel

• 51-60% közötti egészségi állapotnál a havi átlagjövedelmének 35%-a, de minimum a minimálbér** 30%-a és maximum a minimálbér 40%-a.,
• 31-50% közötti egészségi állapotnál a havi átlagjövedelmének 45%-a, de minimum a minimálbér** 40% és maximum a minimálbér 50%-a
az ellátás összege.

A rehabilitációs ellátás legkorábban a kérelem benyújtásától állapítható meg, maximum, a folyósítás kezdetétől 3 évre.
A rehabilitációs időszak alatt rehabilitációs szolgáltatások kerülnek biztosításra.
A rehabilitációs ellátás folyósításával egyidejűleg nem engedélyezett a keresőtevékenység, ebben az esetben az ellátás folyósítása felfüggesztésre kerül.

Amennyiben a foglalkoztathatóság szempontjából a szakértői bizottság az egészségi állapotot 60%-ban, vagy annál kisebb mértékben véleményezi és a rehabilitációt nem javasolja, úgy az igénylő rokkantsági ellátásra lehet jogosult.
A rokkantsági ellátás mértéke az egészségi állapot mértékétől is függ, így amennyiben az egyéb jogosultsági feltételeknek* az igénylő megfelel
• 51-60% közötti egészségi állapotnál a havi átlag jövedelmének 40%-a, de minimum a minimálbér 30%, maximum a minimálbér 45%-a,
• 31-50% közötti egészségi állapotnál a havi átlagjövedelmének 60%-a, de minimum a minimálbér 45%, maximum a minimálbér 150%-a,
• 1-30% közötti egészségi állapotnál és kizárólag folyamatos támogatással javasolt foglalkoztatásnál a havi átlagjövedelmének 65%-a, de minimum a minimálbér 50%, maximum a minimálbér 150%-a,
• 1-30% közötti egészségi állapotnál és önellátási képesség teljes vagy részben elvesztése esetében a havi átlagjövedelmének 70%-a, de minimum a minimálbér 55%, maximum a minimálbér 150%-a
az ellátás összege.

A jogszabálytervezet értelmében annak az igénylőnek is rokkantsági ellátást kell megállapítani, akinek az egészségkárosodása 40-69% közötti (egészségi állapota 31-60%) és a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

A rehabilitációs ellátásokat és a rokkantsági ellátásokat a NYUFIG folyósítja.

Ellátásban már részesülők új típusú ellátásai, illetve felülvizsgálata

1. Azok a (2011. december 31-én) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülő személyek, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, felülvizsgálatra nem kötelezettek. Ellátásuk megegyezik a jelenleg folyósított (illetve az évvégi nyugdíjemelés mértékével növelt) ellátás összegével, de azt a korábbi jogcímeken folyósított ellátás helyett – egységesen – öregségi nyugellátás címen kapják majd.

2. Azoknak a személyeknek akik 2011. december 31-én
• I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásban, illetve III. csoportú rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugellátásban részesülnek és 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt,
• rendszeres szociális járadék ellátásban részesülnek és már betöltötték, vagy 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt,
• átmeneti járadék ellátásban részesülnek
ellátásuk megegyezik a jelenleg folyósított (illetve az évvégi nyugdíjemelés mértékével növelt) ellátás összegével, de azt a korábbi jogcímeken folyósított ellátás helyett – egységesen – rokkantsági ellátás címen kapják majd. Az ellátást folyósító szerv (NYUFIG) az ellátás átalakulásáról 2012. január 31-ig levélben nyújt tájékoztatást. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget, így ha a szakvéleményben (határozatban) soros „időszakos” felülvizsgálati idő került meghatározásra, a felülvizsgálati időben kötelezettek a felülvizsgálaton megjelenni. A felülvizsgálat helyéről és pontos idejéről a nyugdíjbiztosítási igazgatóság küld értesítést.

3. Azokat a személyeket akik 2011. december 31-én III. csoportba tartozó rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugellátásban, vagy rendszeres szociális járadék ellátásban részesülnek és a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva érik el – függetlenül attól, hogy korábban felülvizsgálatukat a szakértői bizottság nem tartotta szükségesnek, vagy állapotukat véglegesnek minősítette – az ellátásukat folyósító szerv (NYUFIG) 2012. január 31-ig kiértesítést küld a jogszabályok változásáról és az ellátások átalakításáról, valamint a szükséges teendőkről. A tájékoztató levél alapján a fenti személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy kérik-e az új szabályok szerinti komplex minősítés elvégzését.
A komplex minősítést az NRSZH területileg illetékes kirendeltségének szakértői bizottsága fogja elvégezni.
A jelentkezésre 2012. március 31-ig van lehetőségük.
Azok a személyek akik a fenti időpontig nem kérik a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál a felülvizsgálat elvégzését Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosultak lesznek, de ellátásukat a nyugdíjbiztosítási szerv 2012. május 1. napjával megszünteti.

Azok a személyeket, akik 2012. március 31-ig kérik a komplex minősítés elvégzését, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság – az NRSZH által megadott kapacitás függvényében –szakértői felülvizsgálatra fogja behívni. Azoknál a személyeknél akik esetében a szakvéleményben (határozatban) soros „időszakos” felülvizsgálati idő került meghatározásra, a felülvizsgálati időben lesznek kötelezettek a felülvizsgálaton megjelenni. A felülvizsgálat helyéről és pontos idejéről a nyugdíjbiztosítási igazgatóság küld értesítést.

A 3. pont alá tartozó személyek pénzellátása megegyezik a jelenleg folyósított (illetve az évvégi nyugdíjemelés mértékével növelt) ellátásuk összegével, de azt a korábbi jogcímeken folyósított ellátás helyett – egységesen – rehabilitációs ellátás címen kapják majd.

4. A felülvizsgálatot követően csak rehabilitációs, vagy rokkantsági ellátás megállapítására van lehetőség, amennyiben az egészségkárosodás mértéke (ÖEK) a 40%-ot, eléri és ez alapján az egészségi állapot 60%, vagy az alatti mértékben kerül megállapításra.
A felülvizsgálatot követően az ellátások összege – eltérően az új igényeknél alkalmazottaktól – az alábbiak szerint kerül majd meghatározásra.
Rehabilitációs ellátás esetén:
• 51-60% közötti egészségi állapotnál a közfoglalkoztatási bér 40%-a,
• 31-50% közötti egészségi állapotnál a közfoglalkoztatási bér 80%-a
az ellátás összege.

Rokkantsági ellátás esetén az ellátás megegyezik a jelenleg folyósított (illetve az évvégi nyugdíjemelés mértékével növelt) ellátás összegével.

A rokkantsági ellátások esetében lehet keresőtevékenységet folytatni, viszont meg kell szüntetni az ellátás folyósítását, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem
3 egymást követő hónapra vonatkozó átlaga, meghaladja a minimálbér 150%-át.

A szakhatósági állásfoglaláshoz kötött eljárások esetében van jogorvoslati lehetőség.
Az ellátásokat az E-alap fedezi.

www.orszi.hu/html/doc/tajekoztato_honlapra.doc

Megszűnt a rokkantnyugdíj

gattaga — Tue, 20 Dec 2011 03:12:49 GMT

Megszűnt a rokkantnyugdíj

Jövőre már csak rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphatnak a megváltozott munkaképességűek. A parlament elfogadta a rokkantnyugdíj rendszerének átalakítását.

Elfogadta az Országgyűlés keddre virradó éjjel a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt, amely rögzíti, hogy január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg.

A Ház 253 igen szavazattal, 67 nem ellenében fogadta el Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter javaslatát.

A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű.

A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor lesznek megállapíthatók, ha kedvezményezettjük egészségi állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon - tehát összesen három éven - át volt társadalombiztosítása. Utóbbi feltétel azonban nem vonatkozna azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.

http://www.origo.hu/uzletin....re.html

Rokkantvadászat

fülcimpa — Mon, 12 Dec 2011 11:57:54 GMT

"Immár több mint egy éve folyik Magyarországon a rokkantak elleni hajtóvadászat. Rögeszmévé fejlődött a téveszme, hogy egy megroggyant ország minden bajának okozói a rokkantak.

„Magyarországon rendkívül negatívan hat a foglalkoztatásra a rokkanttá nyilvánítás rendszerét körülvevő számos csalás és visszaélés. A következmény: régiónk többi országához képest hazánkban kétszeres a rokkantak aránya. Ekkora különbséget semmilyen valóságos körülmény nem indokol, nincs tehát ennyi magyar ember, aki ne tudna valamilyen betegség, vagy fogyaték miatt munkát vállalni.” (Széll Kálmán terv)

A bűnbak tehát megneveztetett. Indulhatott a vadászat és a rokkantak száma egyre nőtt, mint a horgász hala a meséjében. Legfelkészületlenebb döntéshozóink már csaknem egymillió „vadászható” rokkantról beszéltek érzékeltetve, hogy legalább a felük szimuláns.
Meg is indult a csalózás, felpörgött a gépezet, rohant mindenki álrokkantat találni. Szimuláns ugyan nem nagyon akadt, az esetleg munkára foghatók száma mára már kormányzat szerint is elenyésző. De az előítélet még tartja magát, sőt most törvény rangjára akarják emelni.

Érdemes-e néhány tízezer egészségkárosodott emberrel megnövelni a munkanélküliek táborát csak, hogy kielégítsük a tudatlanok vérszomját? A Széll Kálmán tervben két régmúlt technika pontatlan értelmezéséből adódóan beszélnek blődségeket. A ’90-es évek elején volt bevett társadalmi gyakorlat az ötvenes éveiket taposó a munkaerőpiacról kiebrudalt munkavállalók rokkantosításba menekítése. Velük – átmenetileg - tényleg felduzzadt a rokkantak száma. De ezek az emberek ma már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, beszélni beszélhetünk róla, kiöregedtek már ők a munkára foghatók világából. Korrigálva a hibát őket ezért a jövőre átsorolják az öregségi nyugdíjasok közé. Ezzel a csaknem nyolcszázezres rokkant tömeg kevesebb, mint felére csökken. (Ez a törvény legpozitívabb, egyetlen dicsérhető eleme) Vadászható rokkant tehát már csak: cc. 380 ezer fő.

Egyenetlen területi megoszlásban: Soltész államtitkár úr rácsodálkozott arra, hogy a rokkantságot az ország legelmaradottabb területein találjuk meg. Jó, ha tudja az államtitkár úr, a szegénység és a nyomor, betegség együtt jár. A kilencvenes évek óta megfigyelhető tendencia, hogy a magyar munkavállaló nem megy táppénzre, inkább betegen is dolgozik, mert félti az állását. Egy egyszerű influenzát éppúgy lábon próbál meg kihúzni, mint egy komolyabb egészségkárosodást. Na most, ahol már semmi munka nincs, akkor mit veszíthet, ha jelentkezik rokkantnak? Valami betegsége biztos van, hisz a kevés jövedelméből nem jutott neki helyes egészségmagatartásra, gyógykezelésre. A munkanélküliség, a betegség és a rokkantság együtt járásában nincs tehát semmi magyar sajátosság, inkább az a furcsa, hogy ez az alapvetőnek tartott ismeret még nem evidens minden döntéshozó számára.

A rokkantság fogalmának megváltozása az ezredforduló után megfogalmazódott egy szigorítási és egy szemléletváltási igény a rokkantosításban. 2008. január 1.-től már nem azt nézi az erre hivatott bizottság, hogy az illető képes-e korábbi munkáját elvégezni, hanem azt, hogy maradt-e annyi munkavégző képessége a megbetegedettnek, hogy az még elfogadható arányban értékesíthető a munkaerőpiacon. A szigorítás eredményeként csökkent a rokkantsági vizsgálatra jelentkezések száma. (Átmenetileg persze ez nőhet, ha tartós marad a gazdasági visszaesés vagy stagnálás.)
Mivel a rokkantak közé belépők száma csökken és a természetes fogyás esetükben magasabb az átlagnépességnél, a rokkantak összlétszáma is elkezdett apadni.
A szemléletváltás másik eleme a rehabilitáció megnövelése volt. Az egészségkárosodott személyt segíteni kell a mielőbbi egészségi állapotának lehetséges helyreállásában, szociális talpra állásban és a munka világába történő visszakerülésben. Ezzel elméletben természetesen mindenki egyetért. De azt a jelenlegi törvénytervezet alkotói is tudják, hogy hiába rehabilitálunk közepes hatásfokkal egy élete delén járó embert, ettől ő nem lesz vonzó a munkaerőpiacon. Negyvenöt év felett már nagyon nehéz munkahelyet találni, félig átképzetten és többé-kevésbé gyógyultan meg érdemi munkát megvalósítani szinte kizárt. Társadalmi szinten ez azt jelenti, hogy feleslegesen kidobott pénz a minimális rehabilitáció, amit nyugodtan nevezhetünk csak összekalapálásnak.
Ezért a törvénytervezet saját bevezetőjének is ellentmondva, azokat, akiknek kevesebb, mint öt éve van hátra saját öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltéséhez békén hagyná. Szintén reménytelennek ítéli meg a jelenlegi I., II csoportos rokkantak komplex rehabilitációját. Emberi jogaik, ide vagy oda, ők sem részesülhetnek a komplex rehabilitáció áldásaiban. Kapnak annyit, mint eddig. Többet rájuk költeni, azaz rehabilitálni őket már nem érdemes ismeri el a tervezet. Egyénileg ez egy sablonszöveg: „rehabilitálható, de komplex rehabilitációja nem javasolt” Ennyi, leírták…
Kiesnek hát a munkára fogható körből ők is, de maradt még vadászható: olyan kétszázezer fő. Két fő csoportban :
A megközelítően 110 ezer III. csoportú „vadászható” rokkantnyugdíjas esetében olyan húsz százaléknál változtat – csökkent - a bizottság az egészségügyi károsodottság mértékén. (Bár, ezen megállapítások némelyike is csodatétel kategóriájába tartozik. Jelenleg kétezer per zajlik a rokkantsági fok vitatása következtében, döntően az egészségkárosodottaknak van igazuk.)
A rehabilitációs ellátásban részesülők esetében gyenge harmadrész az, aki ideig-óráig meg tud kapaszkodni a munkaerőpiacon. Hozzájuk számítják a szociális járadékosokat, ez olyan kilencvenezer ember.
Az összesen kétszázezer főből tehát olyan 30-40 ezer fő visszaterelését látják elképzelhetőnek egy-két évre a munkaerő piacra. Hogy miért csak ilyen keveset? Mert sem valódi, azaz komplex rehabilitáció, sem tényleges munkaerő szükséglet nincs jelenleg.
A jelenlegi komplex rehabilitáció eszköztelenségét jelzi, hogy az állami statisztikák szerint is mindössze 25-30 %-át sikerül újra munkába helyezni. Arról, hogy ez esetleg csak időszakos és képtelen megragadni a rehabilitált a munkahelyen természetesen nem vezetünk statisztikát.
Nincs kommunikáció a szigorítást sürgető Dr. Lanczendorfer Erzsébet kereszténydemokrata (?) országgyűlési képviselő és az egészségkárosodottak mentésére fellépő katolikus egyház, a Máltai Szeretetszolgálat és Róma püspöke között. Jól jelzi, hogy az egyházak egyre inkább a szigorítások miatt a megnyomorodott emberek sokoldalú mentésére állnak át. A képviselő asszony meg megtagadva 2007-es önmagát, ma már az egészségkárosodottakat hibáztatja azért, mert azok nem tudnak visszakerülni a munkaerőpiacra. Kár, hogy nem Róma püspöke dönt a magyar országgyűlésben az egészségkárosodottakkal kapcsolatban. Pedig a képviselő asszonynak már csak hivatalból is tudnia kellene, hogy a „Kelj fel és járj” csak arra hivatottak esetében jelent valódi segítséget. A többieknél marad a csökkent munkaképesség, esetleg csökkent ezért muszájból kiegészített kereset és majd ha elterjed akkor az atipikus foglalkoztatás. Ezek nélkül a rehabilitáltak üldözésének megszavazása méltatlan minden humánus, vallásos embernek.
A magyar gazdaság nem azért foglalkoztatja csak mindössze 55 %-át a munkaképes korú lakosságnak, mert a többi nem akar dolgozni, hanem mert nincs több munkavállalóra szüksége. Az egészségkárosodott személy akkor lesz keresett munkaerő és valóban többlettermelő, ha növekszik a gazdaság. Addig csak vagy a munkanélküliek egy agyon szekált és ettől költséges részét alkotja a ráerőszakolt színlelt rehabilitációs részleggel, vagy pedig sajátos módon - a kedvezmények által - kiszorítja az állások egy részéből az egészségeseket. Azaz nem lesz több munkahely, csak államköltségen megtámogatott egészségkárosodottak kerülnek az egészséges dolgozók helyére.
Összegezve: Sebtében és munkaerő-piaci és költségvetési hatásait nem megfelelően végig gondolt tervezetet állítottak össze. Ennek csak egyik következménye, hogy a megálmodott megtakarítás töredékét sem érheti el a költségvetés, miközben a másik oldalon jelentős kiadások keletkeznek. Új intézményrendszert kell létrehozni kétszázezer gondozottra. (Hisz a folyamatban mindenki részt vesz valameddig és hát vannak új belépők.) Többszörösére kell növelni a képzési kiadásokat, miközben az érintett családok számára is megnövekednek a kifizetendő szociális juttatások. Miközben az általános pénzhiány miatt éppen összeomlani készül az egyszerű, minimális értékteremtő munkára felépített foglalkoztatói hálózat. Tehát olyan évi 15 milliárd forint költséggel elérünk olyan évi 10 milliárd forint megtakarítást. Ez nem tűnik logikus, sem pedig a beépített kényszertömeg miatt humánus, ha úgy tetszik keresztényi megoldásnak. Rossz a törvénytervezet… Újra kellene tervezni.

Spitzer Tibor
Szociológus, politológus
Szakvizsgázott szociális munkás"

Kedves Olvasó!
E petícióhoz a Petíciók.com - Rokkantvadászat oldalon tud csatlakozni!

A diktatórikus Magyarországtól félhet az EU

esztizenhat — Mon, 12 Dec 2011 10:01:39 GMT

A gazdasági válság miatt ostrom alá kerültek a demokratikus értékek Európában, aminek legjobb példája Magyarország.

Paul Krugman a magyar példától félti az európai demokráciát. (AFP)

A diktatúra felé tartó Magyarországról írt a gazdasági válság „ijesztő” politikai hatásairól szóló véleménycikkében Paul Krugman a The New York Timesban. A Nobel-díjas közgazdász szerint egyre biztosabbnak tűnik egy európai recesszió, amely a megszorításokkal együtt haragot szült az emberekben, teret adva a populista szélsőjobboldali pártoknak Ausztriától Finnországig. A demokráciába vetett hit pedig azokban az országokban csökkent leginkább, amelyek a legnagyobb gazdasági visszaesést szenvedték el, írta Krugman, kijelentve: Magyarországon jelenleg is zajlik a demokratikus intézmények aláásása.

A meghatározó véleményformáló közgazdász szerint a magyar demokráciára nem „az 1930-es évek rémálmaként” jellemzett Jobbik jelenti a közvetlen veszélyt, hanem a kormányzó Fidesz. A részben gazdasági okok miatt elsöprő választási győzelemmel hatalomra került Fidesz „úgy tűnik, mindent megtesz azért, hogy maradandóan kezében tartsa a hatalmat" - közölte a cikkíró.

A Fidesz egymást kiegészítő intézkedésekkel igyekszik elnyomni az ellenzéket – írta Krugman. A választási törvény módosításával úgy alakítanák ki a választókörzeteket, hogy szinte semmi esélyük ne legyen más pártoknak a kormányalapításra. Az igazságszolgáltatás függetlensége sérült, a bíróságokat pártos emberekkel töltik fel, a közszolgálati sajtót a párt szócsővé változtatták, a független sajtó támadás alatt áll, egy alkotmánymódosítással pedig gyakorlatilag betiltanák a vezető baloldali pártot – írta a neves közgazdász.

Ezek így együtt a tekintélyelvű hatalomgyakorlás visszaállítását jelentik Európa szívében a demokrácia vékony álcája alatt, és példa arra, hogy mi történhet szélesebb körben, ha a folytatódik a gazdasági válság – jelentette ki Krugman. A Nobel-díjas közgazdász szerint nem szabad a „nem olyan rossz” csapdájába esni: csak azért, mert nincsen egy Hitler a láthatáron, a „baljós európai politikai trendeket” nem szabad félvállról venni.