Tömeges elszegényedés várhat a megváltozott munkaképességű emberekre, ha az ellátásukat szabályozó új törvényjavaslaton nem módosít a kormány. A mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezete szerint az új rendszerben megalázóan alacsony összegű támogatásra számíthatnak. A Fidesz a legkiszolgáltatottabbakon akar spórolni.
Ugyan Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke bízik abban, hogy a kormánypártok figyelembe veszik módosító javaslataikat, de a STOP-nak úgy nyilatkozott: a megváltozott munkaképességűeket érintő kormányzati törvényjavaslat egy bizonytalan és garanciák nélküli helyzetet teremthet, miközben az elképzelések nem segítik az amúgy is nehéz helyzetben élők rehabilitációját sem. Sőt, a mostani rendelkezések alapján úgy tűnik, hogy épp azokat büntetnék, akik dolgozni akarnak. 41 ezer forint lenne az átlagos rokkantsági ellátás
A rehabilitációs ellátás tervezett összege 27 600 és 46 ezer forint között lehet majd, szemben a mostani átlagos 70 ezer forinttal. Az ellátást keresőtevékenység esetén azonban megszüntetné a kormány, így viszont a részmunkaidős munkavállalóknak veszélybe kerülne a megélhetésük. Ebben az esetben a rendszer tulajdonképpen büntetné a megváltozott munkaképességűek többségét, akik önhibájukon kívül nem tudnak teljes munkaidős állást vállalni - tudatja nemrég kiadott közleményében a MEOSZ.
A rokkantsági nyugdíjak mértékét is csökkentené a kormány, hiszen a juttatás átlagos összege a jelenlegi 70 ezer forintról 41 ezerre csökkenhet, és csupán a legsúlyosabb egészségkárosodást szenvedettek kapnák meg a maximális 138 ezer forintot. A tervezetben egyebek közt az is szerepel, hogy az ellátásban részesülőknek akkor is járna a támogatás, ha munkát vállalnak, de csak addig, amíg három egymást követő havi keresetük átlaga meg nem haladja a minimálbér 150 százalékát. Hegedüs Lajos állítja: mindez a passzív ellátás igénybevételére és a feketefoglalkoztatásra ösztönöz.
Az viszont nem derül ki a tervezetből, hogy hol fognak dolgozni a drasztikusan lecsökkentett összegű ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű emberek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint mintegy 31 ezer megváltozott munkaképességű ember keres magának munkát sikertelenül.
MEOSZ: alig tapasztalható visszaélés
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) adatai egyébként egyáltalán nem támasztják alá azt a sokat hangoztatott állítást, miszerint tömeges visszaélések lennének a rokkantnyugdíjjal kapcsolatban. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége tájékoztatása szerint a hivatal 2010-ben 93 ezer esedékes felülvizsgálatot végzett el, és az orvosszakértői bizottságok csupán az esetek 1,7 százalékában (1600 eset) állapították meg, hogy az érintett egészségkárosodása kevesebb, mint 40 százalék, ezért a továbbiakban már nem minősül megváltozott munkaképességűnek.
Ezen helyzetek többségében sem arról van azonban szó, hogy többen csaltak volna, csupán a szakértők szerint változott az egészségkárosodásuk mértéke. A MEOSZ elnöke kiemelte, hogy semmilyen olyan adat nem lelhető fel, amelyből meg lehetne tudni, hány korábbi rokkantsági nyugdíjasról derült ki, hogy valójában egészséges.
MSZP: a Fidesz célja csak a kiadáscsökkentés
Az ellenzék szerint a javaslat több százezer egészségkárosodott ember és közvetlen környezete számára leszakadást és teljes ellehetetlenülést jelenthet. A törvénytervezet előző heti általános vitáján a szocialista Tóth Csaba hangsúlyozta: a módosítás egyetlen célja a kiadáscsökkentés, ami azt eredményezi majd, hogy több 10 ezer embert kiszorítanak a rendszerből, és nekik se munkalehetőséget nem biztosítanak, se ellátást.
