Így juttatják vissza a rokkantakat a munkaerőpiacra
A főszabály az lesz, hogy aki elérte a nyugdíjkorhatárt vagy fölötte van, az nyugdíjasként fogja megkapni a járulékokat - mondta Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) államtitkára csütörtöki, Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Mindazok, akik korhatár alattiak, rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást fognak kapni.
Mit kell tenniük az érintetteknek?
Minden ellátott kap egy értesítő levelet arról, hogy milyen ellátási formában és milyen korosztályban van, és milyen ellátásban fog részesülni. Azok, akik a III-as csoportban vannak és rokkantsági ellátásban részesülnek, illetve rehabilitációs járulékot kapnak, felülvizsgálatra jelentkezhetnek (kb. 111 ezer fő). Ezt előreláthatólag a kormányhivatalban fogják végezni, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal területi szervezeténél.
Kétféle eredménye lehet egy vizsgálatnak: vagy állandó papírt kap valaki és ezután rokkantsági járulékot fog kapni, vagy rehabilitációs járulékot fognak neki utalni. Ez utóbbi összege bruttó 57 ezer forint lesz, amelyből nyugdíjjárulékot vonnak le. Nekik munkát kell keresniük. Azok is mehetnek felülvizsgálatra, akik szociális járadékot kapnak (84 ezer fő), esetükben is lehet szó rokkantsági és rehabilitációs járadékról egyaránt.
Fontos tudni, hogy azokat nem érinti a felülvizsgálat, akik már korhatár fölöttiek, már most is rokkantsági ellátásban részesülnek és az I-es v. II-es csoportba tartoznak, illetve a III-as csoportban vannak, de 5 évük van a nyugdíjig, vagy átmeneti járadékban részesülnek. Ők továbbra is változatlan összegű rokkantsági járadékot fognak kapni.
Ha valaki a rehabilitációs ellátás mellett munkát vállal, annak az ellátását felfüggesztik. Akik rokkantsági ellátás mellett mennek el dolgozni, mindaddig dolgozhatnak, míg a fizetésük el nem éri a minimálbér 18-szorosát (1 évre vetítve).
Mit tehetnek a munkáltatók?
A jövendőbeli munkavállalók elhelyezésére több módszert is felsoroltak a sajtótájékoztatón. A Start-közmunkaprogram mellett lehetőség van arra, hogy a cégek rehabilitációs hozzájárulást fizessenek és annyi embert foglalkoztassanak, amennyi szükséges. Ha ennél több, az érintett csoportba tartozó munkavállalót akarnak alkalmazni, azt az úgynevezett rehabilitációs kártyával tehetik meg. Így mentesülnek a munkaadói járulék fizetése alól. A harmadik lehetőség szerint támogatott munkahelyeket alakítanának ki, amelynek értelmében bér- és költségkompenzációval ösztönöznék a cégeket. A rehabilitációs ellátásban részesülő munkaképes embereket az állam úgy támogatná, hogy a munkáltató 3 éven keresztül csökkenő mértékű kedvezményt kapna a foglalkoztatásukra - ezt követően viszont befejeződne a rehabilitációjuk, és munkatapasztalattal felvértezve el tudnának helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon, véli az államtitkárság. Azok után azonban, akiknek az egészségügyi állapota csak egy adott munkát tesz lehetővé, és nincs lehetősége bármilyen munkát vállalni, tartós támogatást fizetnek a munkáltatónak.
Fenntarthatatlan rendszer
A kormány szerint a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása szükséges Magyarország megújításához. Mivel indokolt a munkaerőpiacokon a legálisan foglalkoztatottak számának emelése, ezért a rehabilitáción és a foglalkoztatás elősegítésén lesz a hangsúly. A jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál - hangsúlyozta Giró-Szász András, kormányszóvivő.
Túl sokan vannak
A régió többi országához képest nálunk igen magas a rokkantsági ellátásban részesülők száma: a 20-65 éves korosztályban ez 12 százalék, míg ugyanebben a csoportban Szlovákiában 6 százalék, Csehországban 6,5 százalék. A fogyatékossággal élők foglalkoztatása az uniós 50 százalékhoz képest Magyarországon mindössze 23 százalék. Idehaza jelenleg több mint 900 ezer ember kap rokkantnyugdíjat vagy ehhez hasonló ellátást, derült ki a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Nem a költségmegtakarításon van a hangsúly, hanem a rokkantsági nyugdíjrendszer miatti társadalmi feszültséget próbálják meg feloldani - mondta el újságírói kérdésre Soltész. Meg akarják változtatni azt a szemléletet, hogy a munkahelyek megszűnésével az emberek a rokkantnyugdíjba menekülnek. Nem most fog látszani bármiféle nagyobb, anyagilag kimutatható eredmény, hanem majd akkor, amikor már az egész rendszert átalakították és az új belépőket is teljesen új szabályok szerint fogják vizsgálni - jelezte az államtitkár. Az azonban már most is látható, elmúlt 3-3,5 évben folyamatosan csökkent a rokkantnyugdíjra jelentkezők száma.
