egzisztencialis-veszelybe-sodorja-a-rokkantakat-a-kormany - 4 December 2011 - Rokkantfórum
Szombat, 2016-12-03
rokkantfórum
Honlap-menü
Fórum
  • Rokkantsági nyugdíj kontra rehabilitációs járadék (74)
  • Humor (2)
  • Technikai kérdések - megoldások (6)
  • Körkérdésünk
    Szeretnéd, ha a Jogi Fórum Rok. és rehab. topicja unaloműzésre alkalmas csevegőoldal lenne?
    Összes válasz: 82
    Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0
    Belépés
    Nyitólap » 2011 » December » 4 » egzisztencialis-veszelybe-sodorja-a-rokkantakat-a-kormany
    07.16
    egzisztencialis-veszelybe-sodorja-a-rokkantakat-a-kormany
    A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvényjavaslatot.
    Több százezer egészségkárosodott ember elszegényedését, teljes anyagi ellehetetlenülését okozhatja a rokkantakat érintő kormányzati törvényjavaslat, ha azt a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés – mondta el a MEOSZ elnöke a 168 Óra.hu-nak. Hegedüs Lajos bízik abban, hogy a kormánypártok figyelembe fogják venni a szövetség módosító javaslatait.




















    A kormány a korábbi, biztosítási időn és járulékbefizetésen alapuló kiszámítható rokkantsági nyugdíjrendszert egy bizonytalan, garanciák nélküli, sok esetbenmegalázóan alacsony összegű ellátásokból álló rendszerre cseréli fel, miközben a törvényjavaslat nem segíti a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját, hanem bünteti azokat, akik dolgozni akarnak – tette hozzá az elnök. A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja a törvényjavaslatot, ezért még a múlt héten megküldte a módosításra vonatkozó javaslatait a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak, és hétfőn két parlamenti bizottság előtt is ismertette azokat.

    A rehabilitációs ellátás tervezett összege 27.600 és 46 ezer forint között lesz, szemben a mostani átlagos 70 ezer forinttal. Az ellátást keresőtevékenység esetén azonban megszüntetné a kormány. Így azoknak, akik az állapotuk miatt csak a többnyire alacsony keresetet biztosító részmunkaidős munkavégzésre képesek, vagy csak ilyen állást kapnak, veszélybe kerülne a mindennapi megélhetésük. Ebben az esetben a rendszer tulajdonképpen büntetné a megváltozott munkaképességűek többségét, akik nem tudnak teljes munkaidős állást vállalni. A rendkívül alacsony összegű rehabilitációs ellátás nem fedezné az egészségkárosodásból származó többletköltségeket, ahogy az álláskeresés és az azzal járó utazás költségeit sem. 

    A MEOSZ ezért azt javasolja a kormánynak, hogy – ha már mindenáron a legkiszolgáltatottabbakon akar spórolni – a rehabilitációs ellátást csak kilencven napot meghaladó keresőtevékenység esetén (ez jelenleg az általánosan kikötött próbaidő) vonja meg, és azt is csak akkor, ha az ellátás és a keresőtevékenységből származó jövedelem együttes összege meghaladja a mindenkori minimálbért. A javaslat tartalmazza azt is, hogy ebben az esetben se szüntessék meg az ellátást, csupán szüneteltessék azt, mert így az érintett a munkaviszony esetleges későbbi megszűnése esetén sem maradna ellátás nélkül. A jelenlegi tervezet ugyanis bármely keresőtevékenység esetén véglegesen megszüntetné az ellátást. A MEOSZ ezen kívül javasolja, hogy a rehabilitációs ellátás felső összeghatárát emeljék fel legalább a közfoglalkoztatási bér szintjére, azaz 46 ezer forint helyett 57 ezer forint legyen. 

    A tervezett rokkantsági ellátás összege szintén rendkívül alacsony lenne, 27.600 és 138 ezer forint között mozogna,a rokkantsági nyugdíj átlagos összege a jelenlegi 70 ezer forintról 41 ezerre csökkenne. A legtöbb, most még III. csoportba sorolt rokkant, a tervezet szerint ugyanis legfeljebb ekkora összegű ellátásra számíthat, a 138 ezer forintos összeget csak a legsúlyosabb egészségkárosodottak kapnák meg. A rokkantsági ellátásban részesülőknek a keresőtevékenység mellett is járna az ellátás, de csak addig, amíg három egymást követő havi keresetük átlaga meg nem haladja a minimálbér 150 százalékát. A MEOSZ szerint a jövedelemkorlát nem segíti az önrehabilitációt, hanem a passzív ellátás igénybevételére és a feketefoglalkoztatásra ösztönöz. Bünteti azokat például, akik elvégeznek egy három hónapos idénymunkát, vagy egy rövidebb időszakban helyettesítő tanárként dolgoznak, emiatt ugyanis végérvényesen elveszíthetik a rokkantsági ellátásukat- mondta el az elnök.




















    A MEOSZ arra kéri a kormányt, hogy törölje el a jövedelemkorlátot, vagy a minimálbér 150 százalékáról emelje fel 230 százalékra. Ez lenne ugyanis az az összeghatár, ami a 41 ezer forintra csökkenő átlagos ellátással kiegészítve lehetővé tenné egy megváltozott munkaképességű, rokkant ember számára is, hogy elérje az átlagjövedelmet, amitől megfosztani egyébként senkit nem lehet.

    Hegedüs szerint a megváltozott munkaképességűek lennének a legboldogabbak, ha munkahelyek tízezrei várná őket, de sajnos nem így van. A legaggasztóbb kérdés továbbra is az, hogy hol fognak dolgozni a drasztikusan lecsökkentett összegű ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint jelenleg több mint 500 ezer regisztrált álláskereső van, köztük mintegy 31 ezer megváltozott munkaképességű ember keres magának munkát sikertelenül. 

    A 2008-ban beindított rehabilitációs rendszer sem nevezhető sikeresnek: a 25 ezer rehabilitációs járadékosból mindössze 12 ezer főt foglalkoztatnak ezen rendszer keretein belül, annak ellenére, hogy a rehabilitálandó munkavállalók teljes bérköltségét állja a Társadalmi Megújulás Operatív Program – tette hozzá az elnök.

    A gazdasági előrejelzések szerint jövőre a munkaadók nem terveznek létszámbővítést, a közmunkaprogramokról pedig továbbra sem sokat tudni. Az eddigi információk szerint a kormány a közfoglalkoztatásban résztvevőknek főként olyan nehéz fizikai munkákat fog ajánlani, mint a különböző árvízvédelmi építkezések, az erdőtakarítás vagy a stadionépítés, a rokkantak azonban ezeket a munkákat nem képesek elvégezni.

    Hegedüs Lajos hozzátette még: a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) adatai egyáltalán nem támasztják alá azt a sokat hangoztatott állítást, miszerint tömeges visszaélések lennének a rokkantnyugdíjjal kapcsolatban. Általános szabály szerint a rokkantnyugdíjasokat három évente felülvizsgálják, sokaknak ennél gyakrabban kell megjelenniük a bizottságok előtt. 

    A hivatal 2010-ben 93 ezer esedékes vizsgálatot (felülvizsgálatot) végzett el, és az orvosszakértői bizottságok csupán az esetek 1,7 százalékában (1600 eset) állapították meg, hogy az érintett egészségkárosodása kevesebb, mint 40 százalék, ezért a továbbiakban már nem jogosult az addigi ellátására, már nem minősül megváltozott munkaképességűnek. Ezekben az esetekben sem arról van azonban szó, hogy az érintettek csaltak volna, csupán a szakértők szerint változott az egészségkárosodásuk mértéke. 

    Semmilyen olyan adat nem lelhető fel, amelyből meg lehetne tudni, hogy hány korábbi rokkantsági nyugdíjasról derült ki, hogy valójában egészséges, de a fentiek alapján kijelenthető: ha vannak is ilyenek, a számuk elenyésző, és a rendszeres felülvizsgálatok eredményeként kiszűrődnek.

    Megtekintések száma: 456 | Hozzáadta: Nap-lemente | Helyezés: 0.0/0
    Összes hozzászólás: 1
    1  
    http://www.168ora.hu/…y-86956.html

    Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
    [ Regisztráció | Belépés ]
    Keresés
    Megosztás
    Naptár
    «  December 2011  »
    HKSzeCsPSzoV
       1234
    567891011
    12131415161718
    19202122232425
    262728293031
    Mentett bejegyzések
    Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Copyright MyCorp © 2016
    Ingyenes honlapszerkesztő - uCoz